Napjainkban egyre többen választják ezt a szabadabb, kötetlenebb életformát. Először is tisztázzuk, mit is jelent pontosan ez a kifejezés? A digitális nomádok az online térben végzik a munkájukat, melyhez szükségük van valamilyen digitális eszközre, például laptopra, vagy mobiltelefonra. Az ily módon végezhető munkaköröknek ma már széles skáláját ismerjük. Ilyenek például a programozás, a webfejlesztés, a marketing, az írás, a különböző videózással, vagy fotózással kapcsolatos szakmák, a könyvfordítás, de ide sorolhatók a grafikusok, a szinkrondramaturgok és sokszor az ügyfélszolgálatosok is.
Azt hihetnénk, hogy a digitális nomád egy modern kifejezés, de ez nem egészen igaz. A jelenségről először Tsugio Makimoto és David Manners 1997-ben megjelent Digital Nomad című könyvében olvashattunk, habár a kifejezés akkoriban még eléggé futurisztikusnak tűnhetett, hiszen nem voltak meg a kellő digitális eszközök a kivitelezéshez. Az ezen életmódot választóknak nagy segítséget jelentett Tim Ferris 2007-ben megjelent „4 órás munkahét” című könyve, ami a digitális nomádok bibliájának is tekinthető.
Természetesen ezen életformának is megvannak a maga előnyei, és hátrányai. Sokan hiszik, hogy az élet fenékig tejfel, ha az ember akkor, és onnan dolgozhat, ahonnan akar, azonban ez nem egészen igaz. A digitális nomádnak meg kell tanulnia beosztania a maga idejét, hogy ne ússzon el a feladataival, és azt is a saját bőrén kell megtapasztalnia, hogy számára mennyi munka vállalható. A keresetek is igen változóak (akár hónapokra leosztva is), hiszen az online térben dolgozó emberek nagy része annyit keres, amennyi munkát vállal. Pozitívumként egyértelműen megemlíthető, hogy a digitális nomád, bárhonnan, akár külföldről is elvégezheti a feladatát, valamint szabadabban élheti az életét, ha képes rendesen beosztani a saját munkaidejét.
Kijelenthetjük, hogy egyre többen választják ezt az életmódot, azonban globálisan még csupán néhány millióan adták/adhatták erre a fejüket. Főként a harmincas korosztály képviselői dolgoznak ilyen formában. Egyes tanulmányok szerint azonban 2030-ra már akár háromszázmillió digitális nomád is lehet majd a világban, akik kötetlenségük miatt hatással lehetnek sok mindenre, például egyes országok ingatlanpiacára is.
2021.01.11.